11.-12.nap

Ez a hétvége sem úgy alakult, ahogy terveztem. Hogy én ezen miért nem lepődök meg? Nálunk szombat az a nap, amikor tovább tudnánk aludni. De még soha nem sikerült. Mert az ébresztőóránk (kicsi lány) hajszál pontosan fél hétkor ébreszt. Délelőtt tudtam tornázni, az edzésterv felét csináltam végig. Úgy gondoltam, hogy majd este a másik felét tornázom. Na inkább össze kellett volna szorítanom a fogam, de szerintem akkor sem tudtam volna négy HD-t, két diva-t és két csodás lábak-at egymás után megcsinálni. Este korcsolyaedzésre vittem a kicsi lányt. Nyolc körül értünk haza. el kezdtem készülődni a tornához. Drága gyermekem viszont úgy gondolta, hogy nélkülem nem tud elaludni. Ennek viszont az lett a következménye, hogy én is elaludtam, és amikor felriadtam, csak arra volt erőm, hogy átmenjek a saját ágyamba.

Ma reggel nyolcra vittem edzésre a leányzót. Ilyenkor az egész délelőtt elmegy azzal, hogy ott ülök. Igyekszem kihasználni ezeket az alkalmakat, mert jön a “nem szeretem hét”, amikor ügyeletezem, és nagyon keveset tudok itthon lenni. Ez az a hét, amikor szinte minden a páromra marad. A gyerkőc körüli teendők (logisztika, tanulás) mindenképpen.

Délután aztán bepótoltam az edzést. És volt/van időm a blogra is.

 

Érdekesnek tartom, ezért megosztom!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..