11. nap – A mozgás öröme

A mai nap különleges volt, mert férjem ma és holnap szabadságon van. Ettől függetlenül túl sok romantikus pillanatra nem futotta sajnos, rengeteg teendő halmozódott fel, ezt próbáltuk egy gyerek mellett csökkenteni. Reggel megjártam a Földhivatalt, utána piac, ebéd főzés, gyerekruha mosás, ebéd… Tornára is csak délután futotta. A talajos gyakorlatnál mindig az ugrik be először, hogy végre feküdni kell, ez így nem is torna. Persze, mert lusta vagyok. És a fekvés az lustulásnak számít, úgyhogy helyben vagyok 🙂 Persze már rájöttem, hogy 4 gyerek mellett a lustaság nem nagy erény (amúgy sem), így erről kezdek leszokni. De a fekvés közbeni tornázásnál valahogy mindig jobban el tudom viselni, hogy megdolgoztat Anna. Akkor is, ha leszakadnak a lábaim. (Mostanában egyébként nehezebbek a nappalok, mert 2 napja megint nincsenek éjszakáink 🙁 )

A zenés hd-t úgy döntöttem, hogy a gyerekekkel együtt fogom csinálni este, a csodás lábakat meg el akartam lógni. A gyerekek viszont úgy belejöttek a tappogásba, hogy a csodás lábakra teljes létszámban mozgattuk a lábainkat a levegőben 🙂 Nekem ez volt a legszebb a mai napon.

Képtalálat a következőre: „lábak az égben”

Érdekesnek tartom, ezért megosztom!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .