18. nap

Már majdnem vége a szombatnak. Reggel az edzés felét csináltam meg. Gondoltam, majd este a másik fele jön. Napközben még csak gondolni sem mertem a tornára. Folyamatosan jöttek. Szokásos ügyelet. Szokásos unalom. Nem merek semmi komolyabbat elkezdeni. És még mindig nem merek elkezdeni tornázni. Majd valamikor tíz körül.

Lassan három hete tornázom intenzívebben (eddig napi kb. napi 15 perc volt az adag, most legalább fél óra, de inkább több). És már rájöttem, hogy fél óra tornát simán be tudok illeszteni a napjaimba. Ha reggel valami miatt elmarad a mozgás, este megoldható a pótlás. Na és sokkal jobb a közérzetem. Fittebbnek, csinosabbnak érzem magam. Lehet, ez csak érzés, de a lelkemnek jót tesz. És ez nem egy utolsó dolog.

Na ezt a rövid bejegyzést is háromszori nekifutásra tudtam csak leírni. De ez van. Holnap már vasárnap. És vége a nemszeretem hétnek.

Érdekesnek tartom, ezért megosztom!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..