2. nap

 

Azt hiszem egy dolgot mindenképpen elértem a blogolással…senkinek nem lehet kétsége, hogy bagoly típus vagyok. 😀

Így olvastam már a többiek beszámolóját, és ez a nap úgy látszik mindenkit extra kihívás elé állított. Reggel kiderült, hogy egész napra elutazunk, így este 8-ra ért haza a család, nyűgösen, fáradtan, éhesen. Mire minden bendő jóllakott, minden frissen született rajzot látott mindenki (Anya, ez te vagy a képen….<3) és mindenki kapott jó éjt puszit stb. ééés elmosogattam (mert azért el szoktam :D) bizony elmúlt 11.

De az a fantasztikus ebben a  30 napban, hogy most először, nem az volt bennem végig, hogy jaj, még majd tornáznom is kell, hanem az, hogy mindjárt tornázhatok!!!

Szóval képem még nincs, mert az már nem megy (látszik, hogy azt utálom :D), de a happy hoe down-t csináltam (Happy, happy, happy……) és az edzéstevet.

Gondolom már mindenki alszik, úgy hogy jó reggelt, aki most olvassa!

 

Érdekesnek tartom, ezért megosztom!

2 thoughts on “2. nap

  • Ėn nagyon becsüllek a kitartásodért,elszántságodért!Nálunk is 3-3 gyerkőc van a gyerekeimnél,igy élesben látom,milyen határozottnak kell lenned,és örülök,mert élő példa vagy arra,hogy “arra van időnk,amire akarunk”!

  • Barbi, nagyon büszke vagyok rád, mert végre bele mertél vágni a következetes tornába és ráadásul egy ilyen “élő” formában. Talán ez volt az, ami eddig hiányzott, hogy megcsináld! Most már nincs semmi nagy akadály előtted, hogy elérd a céljaidat és még energikusabb, fittebb anyukájuk lehess a gyerekeknek!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .