25. nap – Sose lesz csodás lábam

Rájöttem arra, hogy én ezt a csodás láb gyakorlatot nem szeretem. Talán mert nem tudom feszíteni a lábizmaimat. Pedig annyi már kialakulhatott volna az elmúlt 4 hétben, hogy megfeszíteni épp tudjam, de valahogy mégsem. A díva viszont bejön. A tegnapi duplázás óta már nem is olyan nehéz, úgyhogy drága gyermekeim segítenek, hogy továbbra se legyen könnyű dolgom. Az egyik a fejemnél kolbászol, a  másik a csípőmet tartja, hogy véletlenül se forduljon ki hátra 🙂

A reggel szokásosan kezdődött. Gyerekek tévé elé, én meg kitörtem a boldogságtól. Nekem ez új volt, mert múlt héten pont ezt a gyakorlatot lógtam el és csináltam a Robin Hoodosat helyette. És mivel nem volt alkalmam előtte szemügyre venni, rögtön csinálnom kellett, amit Anna mondott. Van még hova fejlődni.

Most ennyi, mert fektetjük a gyerekeket (lopott másodpercekben írom a blogot), aztán még el kell rohannom pelenkát venni. Igen, most este. Még szerencse, hogy  zárkádban a boltok 9-ig nyitva vannak.

Képtalálat a következőre: „nyitva”

Érdekesnek tartom, ezért megosztom!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.