6. nap Réka – Újra lendületben, éljen a workshop!

Ez a mai nap nagyon kellett. Kellett már a testemnek, kellett már a lelkemnek. Köszönet érte Tapp Anyánknak, izé Annának! És köszönet a mai lelkes csapatnak. Na meg a napocskának is, ami olyan szépen süt.

A tegnapi napra visszatérve: a tegnapi napon valószínűleg kijött minden eddigi nem alvásunk, fáradt is voltam testileg, lelkileg. Ellustultam, nem csináltam semmit és máris 11 óra lett.  Akkor gyors tűzoltásba kezdtem, ma délutánra készülő süti elkészült, csirkecombból sonkát előkészítettem, aztán be kellett lássam, hogy ha most nem kezdek neki a tornának, akkor tuti ellógom. És a feladás mindig ott kezdődik, hogy egyszer kihagyom. Aztán ha egyszer kihagytam, máskor is kihagyhatom és elfelejtem azt is, hogy tappogtam valaha. A kislegény ébren volt, én meg nekiálltam a tornának. Semmiképp se nevezném célszerűnek ezt az időpontot egy gyerekkel. Végig a lábamat piszkálta, ami a Hoe Down-nál nem előny. Aztán túljutottunk a napi edzésen, megveregettem a vállam és indultunk a körútra, mert még a két napja bevállalt postát nem sikerült elintézni. Utána gyerekekért menni és megfogadtam, hogy délután csak az övék vagyok és boldogok leszünk és felhőtlenek (ez kb a hazaérkezésig sikerült; az osztódás még nem megy, így egyénileg nem tudtam senkivel sem lenni, az meg senkinek nem volt elég, hogy mindenkié voltam).

A mai napot viszont már nagyon vártam. 7 hónapja pont ezen a napon született meg Máté, és kb azóta nincs se éjjelem, se nappalom. Úgy döntöttem, hogy ő már elég nagy ahhoz, hogy egy étkezést megoldjon nélkülem, nekem meg szükségem van a testi-lelki feltöltődésre a workshopon. Így végre egyedül voltam (olvastam a buszon!!!!), végre kicsit távol a családtól, mert néha ez létszükséglet ahhoz, hogy utána újra teljes szívvel-lélekkel tudjam folytatni a családom körében. (Jelentem, a gyerek inkább nem evett, de az apjától és nagymamától nem volt jó az ebéd, inkább megvárt engem. Ez mondjuk a kedvén nem látszott, amikor hazaértem)

Workshop. Hihetetlen jó volt. Egyrészt a torna. Annyi sok újat tud mutatni egy-egy gyakorlat, hogy Anna kijavítja a tartást vagy elmond valami “titkos összetevőt”, amit nem sikerül a videóról leszedni, eltanulni vagy épp nem látni. Aztán ott a társaság, annyifélék összegyűltünk. Sokszor elcsodálkozom azon, hogy ez a mozgásforma ugyanúgy jó a 20 évvel idősebbnek, 20 évvel fiatalabbnak, vagy a 20 kg-val nehezebbnek, vagy épp a 20 kg-val könnyebbnek, akár az egészségesnek, akár a betegnek. Mindenkit megmozgat ott, ahol neki szüksége van úgy, hogy közben épül a testünk. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az agyműködésre is jó hatással van. Néha van egy-egy gyakorlat, ami nagyon összetett és elsőre nehéz lekövetni. Ezeket szeretem, mert tudom, hogy ezzel az agyi idegpályák is dolgoznak – nekem mint otthon”ülő” anyukának szükségem van erre, mert szép dolog a mondóka és az ének, de sok szellemi kihívást nem jelent.

Holnap pihenőnap. Holnap fogok mérni és írom az 1 hét eredményét!

Érdekesnek tartom, ezért megosztom!

3 thoughts on “6. nap Réka – Újra lendületben, éljen a workshop!

  • Jó, hogy összejött Neked ez a nap! 🙂 S nekem meg, itthonmaradónak, jólesett a workshopról is olvasni, s átjött kicsit a hangulat, a légkör. Reméljük, a családi program részedre is marad a napsütés 🙂

  • Hát ezt a jóhirt nem is emlitetted nekünk……Eza volt a “szülinapi” workshop 🙂
    Gratula,hogy volt erőd,türelmed,akarásod még ennyi igénybevétel után irni!!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..