Közkívánatra visszatérem

Hát az úgy volt… (tudom háttal nem kezdünk mondatot 😀 ) egy klassz zoomos óra után chatelgettünk a lányokkal és megemlítettem nekem mennyire jó volt a külső „kényszer” a 30 napos életem része program blogolása. Kaptak a lányok az alkalmon és rákérdeztek Annánál nem írhatnám-e tovább. 🙂

És Anna rábólintott, így itt vagyok és akinek kedve van velem tarthat a 60 napos kihívás hátralévő szűk 30 napjában. 🙂

 

Az első 30 nap margójára

Hatalmas lelkesedéssel vetettem bele magamat a kihívásba, az első 2 hétre csináltam is edzéstervet kiegészítéssel ahogy az életem része programban volt. (Mini kihívás, folyadékfogyasztás, testkefe…) Szuperül ment az első pár nap pipáltam a teljesített dolgokat. Aztán elindultam a lejtőn lefelé, aminek tavaly a feladás lett a vége. 🙁

Beindult a zoomolás és egy kissé elkényelmesedtem. Ha volt óra tappoltam, ha nem többnyire nem. A mini kihívások, fókuszok mentek, illetve kitaláltam magamnak egy esti “kört” amit a lefekvéskor csinálok. Az eredmények jöttek az első 2-3 hétben, a centik mentek aztán ahogy lankadt a lelkesedésem, elkezdtem stagnálni…

Muszáj összeszednem magam és újratervezni a megvalósítást! Úgy látszik levettem a szememet a célról, így nem is úgy teszek érte ahogy kellene. De ez most megváltozik! A hétvégi mini kihívás a célok leírása valamint tervezés volt a következő 30 napra. Formálódnak a gondolatok, de még nem került minden papírra.

Amúgy imádok zoomolni!!! Egy hihetetlenül jó kis csapat jött össze. Ha véletlenül valamelyikünk kicsit lentebb lenne a többiek felhúzzák! 🙂 Remekül inspiráljuk egymást és tervezzük a közös utat Floridába idén!! 😉

Érdekesnek tartom, ezért megosztom!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.